A KUVASZ

 Származása:  

Házak, birtokok, telepek és haszonállatok, továbbá személyek őrzése-védése. Sport - és munkakutyának is alkalmas.

FCI besorolása:

I. fajtacsoport Juhász- és pásztorkutyák. Munkavizsgára nem kötelezett fajta.  

Rövid történeti áttekintés:  

Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.   Kuvasz szó eredete: [kuvasz < ómagyar: kuvasz (kuvasz, „nyúzó”) < ősmagyar: kuvaszt (nyúz, lehánt) < kuvad, kuval (nyúzódik, leválik) < mandzsu: kuvele, kovala (nyúz, hánt)]
Megjegyzés: A kuvaszt farkasölőnek tartották a nyájak körül, ebből ered elnevezése. Badiny Jós Ferenc tanulmányaiból értesültünk, hogy az angol régész, R:C: Thompson Jarmó (Irak) ásatásánál talált egy napon szárított, ékírásos agyagtáblát, amelyre a puli neve, így: puli és alakja van bevésve. A sumer ékírásos táblácskákon a komondor és a kuvasz nevei kumundor és ku-assa alakban kerültek elő. A sumérek a kutyát kudda-nak nevezték. A sumer nyelvben számos olyan szó van, amely e kutyák munkakörével, azaz a pásztorélettel kapcsolatos, és ma is érthető, bár nem minden esetben pontos megfelelőik a mai értelmüknek, de azonos fogalomkörbe tartoznak. Például:  A juhászlegény vászonból készült bő-gada-t (len, gatya, Bobula) visel, s miután magára teríti meleg suba-a-ját (díszes, suba, Bobula), fütyörészve tere-el-geti (uralkodik, terel, Dudás. R.) ugadu (düh, Kis D. A dühös kutya ugat) kudda-jával (kutya, Orbán) a jámbor bar-rin-na-ait (bárány, Bobula), miközben ustur-ával (ostor,Dudás R.) nagyokat csördít. A puli, kuvasz és komondor neve ötezer éves cserepeken, írásos alakban megtalálható. Eme kutyák már ekkor gazdáik hűséges szolgái voltak. Háziasításuk tehát több ezer évvel korábbra tehető.

F54/b A Kuvasz Standard

Általános megjelenés

Erős, hullámos szőrű, nagytestű fajta. Tetszetős külseje nemességet és erőt sugároz. Testtájai arányosak, nem megnyúltak, de nem is zömökek. Csontozata erős, de nem durva. Izomzata szikár, ízületei szárazak. Oldalról a törzs és a végtagok a négyzethez közel eső téglalapot formálnak. Jól izmolt; szilárd szervezetű, élénk vérmérsékletű, könnyed mozgású. Külleme fáradhatatlan munkabírásról tanúskodik.

Fontos méretarányok:

A marmagasság százalékában: Törzshosszúság: 104%Mellkasmélység: 48%Dongásság: 27%Övméret: 120%Fejhossz: 45%Az orrhossz a fejhossz: 42%-aA fülhossz a fejhossz: 50%aViselkedés és jellem: Bátor, félelmet nem ismerő fajta. A gondjára bízott személyeket, vagy vagyontárgyakat élete árán is megvédi. Önérzetes, rossz bánásmód esetén eldurvul. Hűséges, megbízható, gazdáját és környezetét szerető. Térigénye nagy. Igénytelen, ápolása egyszerű, a legzordabb időjárást is elviseli. A szeretet és törődést meghálálja.

TESTFELÉPÍTÉS

1.Fej: A kuvasz feje jellegzetes ék alakú, a testtel harmonizáló, tetszetős és nemes. Kifejezett erő sugárzik róla. Megnyúlt, de sohasem hegyesedő. Rokon fajtáitól leginkább a feje különbözteti meg. Jellemzően szikár-száraz. A kanoké valamivel vaskosabb.

Agykoponya: Koponya: A fejtető széles, homloka enyhén domborodó. A homlok közepén kifejezett hosszanti árok húzódik. Stop: A stopvonal enyhe lejtésű, tágan ívelt. Arckoponya: Az arcorri rész széles, hosszú, és igen erőteljesen izmolt. Orrtükör: Azorrhát egyenes, az orr egyenletesen keskenyedik, de sohasem hegyesedik el. Orrtükör: Azorrhát egyenes, az orr egyenletesen keskenyedik, de sohasem hegyesedik el. Orrtükre tompa metszésű, fekete. Ajkak: Feketék, feszesek, a szájzugban csipkézett szélűek. Állkapocs/Fogak: Fogazata erőteljes, szabályos és teljes, ollósan záródó. Szem: Ferde vágású, mandula alakú, sötétbarna. A szemhéjszél fekete, feszesen simul a szemhez. Fül: A fejtető egyenes folytatásából vízszintesen ered, tőben megtört, felső harmaduk a fejtől kissé eláll, majd teljesen hozzásimul. Tompa V-alakot formáz. Figyelő helyzetben füle meglebben, de sohasem áll fel, és nem csavarodik.

2. Nyak

Tarkója rövid. Nyaka a vízszintessel 25-30 fokos szöget zár be. Erőteljes izomzatú, inkább rövid, mint középhosszú, nincs rajta lebernyeg. Kanokon a szőrnyakörv és a mellsörény kifejezett.

3.Törzs

A törzs, és a végtagok oldalról nézve a négyzettől csak kismértékben eltérő, fekvő téglalapot alkotnak. Mar: Hosszú, és határozottan a hát síkja fölé emelkedik. Hát: Középhosszú, egyenes, széles, jól izmolt és feszes. Ágyék: Rövid, feszes folytatása a hátnak. Far: Enyhén csapott, gazdagon izmolt, széles, rajta a szőrzet dús, ami a túlnőttség látszatát keltheti. Szügy: Síkja közepén előredomborodó a szegycsont gazdag izomzata miatt. Közepesen széles. Mellkas: Mély, hosszú, és enyhén dongás. Alsó keresztmetszeti vonal és has: A has alsó vonala a mellkas alsó vonalának folytatása. Hátrafelé kissé felhúzott.

4. Farok 

Alacsonyan tűzött, az enyhén csapott far egyenes folytatása, határozottan lefelé irányul. A vége enyhén felfelé hajlik, de nem kunkorodik, kiegyenesítve a csánkig ér. Izgalmi - figyelő állapotban legfeljebb az ágyék szintjéig emelheti.

5.Végtagok

Elülső rész: Lapocka: Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony. Váll: A vállbúbok a szügy síkjába esnek, feszesek, jól izmoltak. Hosszú, dőlt, feszesen fűződik a mellkashoz, mozgékony. Felkar: Középhosszú, jól izmolt, eleje és vége a törzs hosszanti síkjától egyenlő távolságra van. A felkar a lapockával 90 fokos szöget zár be. Könyök: Száraz, szorosan a mellkashoz záródik. Az alá nem húzódik, de el sem tőle. A felkar az alkarral 120-130 fokos szöget alkot.Alkar: Arányosan hosszú, egyenes, tömör, szikár izomzatú, mely a lábtő felé erős inakban folytatódik. Elülső lábtóízület: Jól fejlett, feszes, száraz, inai acélosak. Elülső lábközép: Arányosan rövid, szikár, az alkar és a lábközép által bezárt szög 165-170 fok. Elülső mancsok: A mancsok kerekek, vagy kissé oválisak, feszesek. Az ujjak rövidek, lefelé íveltek, magasak (középen nem érintik a talajt), rugalmasak, szorosan zártak. A talppárna és az ujjpárnák rugalmasak, feketék. A karmok kemények, erősek, feketék, vagy palaszürkék. Elülső végtagok állása: Elölről nézve szabályos, ha a vállszöglet közepétől a talajra húzott merőleges vonalak egybeesnek a végtagok tengelyével és a mancsot a 3., 4. ujja között felezik. Oldalról szabályos, ha a könyökízület közepétől a talajra húzott merőleges a végtagok középvonalában halad a lábtőig.

Hátulsó rész: Comb: Hosszú, széles, tömeges izomzattal feszesen fűződik a medencéhez. A medence és a combcsont 90 fokos szöget alkot. Térd: Terjedelmes, izmolt. A térdízületben a fel- és az halcombcsont 110-120 fokos szögben találkozik. Alcomb: Hosszú, tömeges izomzata feszes inakban folytatódik a csánkig. Hátulsó lábtő: Hosszú, széles, terjedelmes, száraz, inas. A csánkízület hajlása 130-140 fokos. Hátulsó lábközép: Rövid, vékony, szikár. Oldalról, és hátulról nézve is merőleges. Hátulsó mancsok: A mancsok oválisak, az ujjak rövidek, szorosan zártak, feszesek. A talppárna és az ujjpárna rugalmas, fekete. A karmok feketék, vagy palaszürkék. Végtagok állása: Oldalról szabályos, ha a térdízület a csípőszöglet alatt, a mancs a csípőízület alatt helyezkedik el. Az ülőgumóról a sík talajra bocsátott merőleges érinti a sarok-gumót. Hátulról szabályos, ha az ülőgumó közepéről a talajra bocsátott merőleges a végtagok tengelyével halad, a végtagok párhuzamos lefutásúak és a talajon közepes távolságra helyezkednek el egymástól.

6.Mozgás

Lépése hosszú, lassú. Ügetése gyakran oldalazó, vágtája tértölelő, lendületes, kitartó. A könyök a testhez simul, oldalirányú kitérés nélkül. A mozgás könnyed, ruganyos.

7.Bőr

Sok pigmentet tartalmaz, palaszürke, feszes. Az orrtükör, a szemhéjszél és az ajak fekete. A talppárna fekete, vagy palaszürke. Kívánatos a szájpadlás sötét színezete, de eltűrhető mély pigmentű tarkázottság.

8.Szőrzet

Szőrzete közepesen durva, hullámos, kissé merev és nem nemezesedik. A durva felszőrök aljában finomabb pehelyszőrök vannak. A fejet, a füleket, az elülső végtagok elülső, és oldalsó felületét, a hátulsó végtagok comb alatti tájait és a mancsokat rövid, 1-2 cm hosszúságú, egyenes lefutású, sűrű szőr fedi. Ugyancsak rövid, és sima lefutású az elülső szabad végtag elülső és oldalsó felületének, valamint a hátulsó végtag comb alatti tájainak szőrzete. A szabad végtagok hátulsó élén 5-8 cm hosszúságú szőrzászló van a csánkig. A nyakon szőrnyakörv van, amely a szügyre lehúzódva mellsörényt alkot, ez különösen a kanokon kifejezett. A törzs, a comb és a felkar szőrzete gazdagon hullámos, közepes hosszúságú (4-12 cm), sűrűn szőrtarajokat, forgókat alkot. A farok egész hosszában dús, hullámos szőrrel fedett, alsó felületének szőrzete a leghosszabb (10-15 cm). Szín: Fehér, elefántcsont fehér megengedett.

9.Méret

Marmagasság: Kanok: 71-76 cm Szukák: 66-70 cm Súly: Kanok: 48-62 kg Szukák: 37-50 kg

10.Hibák

Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

11. Kizáró hibák

Felálló fül, Előre harapás, illetve 2 mm-t meghaladó hátra harapás- Kifelé, vagy befelé forduló szemhéj szélek - Orrtükri, ajakszéli vagy szemhéjszéli pigmenthiány- Fogak hiánya- Kifejezetten erős stopvonal- Gubancosodásra hajlamos, gyűrűs vagy egyenes, szálkás szőrzet- Hosszú szőrrel fedett végtagok- Nyugalmi állapotban is ágyéksíkja fölé emelt, és hátra kunkorodó farok- Fentiektől eltérő szőrszín. Utólagos megjegyzés: A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük